Falukapu
Legelőször is szeretném bemutatni a falukaput.
Falukapunk 7 m magas, tölgyfából készült, középen egy életfa, tetejében egy napkorong, amelyen a rozetta fölfelé forog. Ez azt mutatja, hogy ez a település mindig élni fog. 7 ága a magyarságunkra utal, a két oldalán lévő kisgyőri kalapos kapuoszlop pedig fogadja a hazaérkezőt, illetve az idelátogatót. A két kapuoszlopon látható motívumok Szabó Ida 1930-as gyűjtése alapján készültek el.
A millenniumi évben készült haranglábnak az az érdekessége, hogy az ilyen típusú haranglábak Dél-Dunántúlon voltak fellelhetőek, de mégis megtalálható volt még a Felvidéken is egy-egy településen pl. Sajógömörön. Minden szerkezeti eleme: a hónaljkötések, a tetőszerkezet, a zsindelymegoldások az eredeti sajógömöri haranglábat adják vissza. A rajta található harangot Gombos Miklós, harangöntő mester készítette.
Temetőkapu
Temetőkapu; családi táborunk legelső alkotása, 1990-ben készült. A kapu méreteit, mintáját még a ’80-as években fellelhető, jó gazda Bihari Sándor bácsi kapujáról mintáztuk. A díszítésében még kezdeti hibákat fedezhetünk fel pl. az oszlopfőn látható tulipános minták hajlásában. Ez a munka első kísérletünk volt, amikor a teljes 3 m-es oszlopot kifúrtuk, hogy a geszt rész kikerüljön, ezáltal megakadályozzuk az oszlop repedését.
Temetőkapu
Kegyeleti hely
A következő alkotás a kegyeleti helyünk, amelynek tetőszerkezete egy lehajló tulipán. Ez a motívum utal az elmúlásra. Előtte két szatmárcsekei fejfa áll, a két meghajló törzs pedig búcsúzás az elhunyt előtt.
Kegyeleti hely
Szívet tartó angyal
A tér közepén egy angyal található nyitott szárnyakkal, kezével szívet emel az ég felé, erre helyezik az elhunyt koporsóját. Ez a gondolat református énekünkről jutott eszembe. „Szívemet hozzád emelem, és benned bízom Uram”. A kegyeleti hely tetején lévő kereszt mind a református mind a katolikus felekezet jelképére utal. (kehely, kereszt.)
Emlékoszlop Mészáros István emlékére
Mészáros István Püspök úr emlékére készítettünk egy emlékoszlopot. Az emlékoszlop ötletét az a történet ihlette ,amelyet a Kisgyőrbe hazalátogató Mészáros püspök úr minden alkalommal elmesélt nekem. A történet még az ’50-es ’60-as évekhez nyúlik vissza, amikor Kisgyőrben még nem volt közvilágítás. Az esti istentiszteletre hívogató harangszó alatt a tiszteletes úr kiállt a parókia tornácára, onnan figyelte a falut. Milyen jó érzés volt számára, amikor meglátta a sötétben felvillanó fényeket. Ezek a lámpások, fények jelezték, hogy a falu lakói a templomba igyekeznek. Különösen nagy dolog volt ez abban az időben. Ezt meghatározó eseményt ábrázoljuk ezen az oszlopon. Teteje egy templomtorony, amely toronyba kapaszkodnak a fák. Ezek a fák az életet jelentik, mert valahova tartoznunk kell. Az oszlop alján minden irányból lámpásokat, fényeket hozó embereket láthatunk.
I-II. világháborús emlékmű
Egy szokványos emlékmű volt, egy obeliszk oszlop, melynek a tetejére egy bombát helyeztek. Szerintem a bomba nem az emlékezés, hanem a rombolás jelképe. Ezen obeliszk tetejéről lekerült a bomba, helyére zsindelyes tetőt készítettünk, amely kapott egy őrfát. Erre tettünk egy nemzeti színű zászlót. Az oszlop köré az a 13 fejfa került, amelyeket még 1980-ban rajzoltam le a kisgyőri temetőben. Ezek mára eltűntek a temetőből, viszont itt megmaradtak, hogy emlékeztessenek bennünket a kisgyőri hagyományos fejfákra. Ezek a fejfák úgy vannak elhelyezve a térben, hogy a zászló árnyéka reggel 6-tól este 6-ig mint egy napóra mutassa az időt, de itt az egésznek nem a napóra funkció a lényege, hanem az, hogy az a vészterhes idő, amely akkor érte a magyarságot, még egyszer ne következzen be.
Kisgyőri fejfák
Köszöntőtábla
A köszöntőtábla elkészítésének is megvan a maga érdekessége. Kisgyőrben található egy természetes palabánya, melyből a lillafüredi Palota Szállót, illetve a szájhagyomány szerint, a világháború után az Országházat is fedték. A mögötte lévő kápolnát még természetes palával borították, így egyértelmű volt számunkra, hogy ezt a köszöntőtáblát is palával ékesítjük. Kimentünk a bányába, hozzákezdtünk a palák faragásához, de mindegyik darabokra hullott. Ezután támadt az a gondolatom, hogy felkeresem azt a személyt, aki még dolgozott ebben a bányában. Csenge Lajos bácsitól, településünk egyik legidősebb tagjától a következő bölcsességet tanultam. „Drága Lacikám, a Jóisten azért teremtette oda azt a forrást, hogy áztasd be a palát, majd utána csak egyszerűen vágd le lemezollóval!
Köszöntőtábla
A köszöntőtábla elkészítésének is megvan a maga érdekessége. Kisgyőrben található egy természetes palabánya, melyből a lillafüredi Palota Szállót, illetve a szájhagyomány szerint, a világháború után az Országházat is fedték. A mögötte lévő kápolnát még természetes palával borították, így egyértelmű volt számunkra, hogy ezt a köszöntőtáblát is palával ékesítjük. Kimentünk a bányába, hozzákezdtünk a palák faragásához, de mindegyik darabokra hullott. Ezután támadt az a gondolatom, hogy felkeresem azt a személyt, aki még dolgozott ebben a bányában. Csenge Lajos bácsitól, településünk egyik legidősebb tagjától a következő bölcsességet tanultam. „Drága Lacikám, a Jóisten azért teremtette oda azt a forrást, hogy áztasd be a palát, majd utána csak egyszerűen vágd le lemezollóval!
Kápolna kapuja
Trianoni emlékmű
Ivókút
Az ivókutunk, mint a székfoglalóm címében is található, olyan alkotás, amely a hétköznapokon és ünnepnapokon is fontos szerepet tölt be az életünkben. Ezen a helyszínen egy kék közkút volt, helyébe került ez az alkotás, amely hétköznapjainkon ivóvizet ad a szomjazóknak, ünnepnapjainkon, jeles napjainkkor a hangulat emelésére bor folyik belőle. Az ivókutat az égtájaknak megfelelően tájoltuk, a rozetták elkészítése is ennek megfelelően történt. A két oldalára pedig egy- egy bibliai idézetet véstünk.
„Vizet öntök a szomjúhozóra.” Ézsaiás könyvéből
„A szomjúhozónak adok az élet vizének forrásából” Jelenések könyvéből
Buszmegálló
Ezt a képet azért mutatnám be, hogy egy szocreál buszmegállót hogyan lehetett széppé varázsolni egy kisgyőri hagyományos tornáccal, amely tornác még hál’ Istennek máig fellelhető
Buszmegálló
Színpad
A falu központjában található színpad tetőszerkezete a napot, az életet szimbolizálja. Oldalán két, kisgyőri motívumokra épülő oszlopfő található. A színpad háttere pedig a hármas halommal, kettős kereszttel utal magyarságunkra.
Falufa
Ezen a téren található még a falufa, amely 5 m magas. Tetején kelet felé néző, felfelé forgó naprozetta, amely egyértelműen az életre utal. Ezen az oldalon soroltuk fel a jelen pillanatban Kisgyőrben élő családok vezetéknevét. Nyugati oldalán, ahol ez a napkorong lefelé forog, a tulipánok is lefelé hajlanak, utalva az elmúlásra, az 1700-ig visszamenőleg kihalt családneveket jegyeztük fel.
Rákóczi híd
Kisgyőr arculatához nem illett volna egy vaskandeláberes híd. Az ötlet pedig Bánszky Pali bácsi könyvcíméről jutott eszembe „ A megújuló faragó hagyomány”. A Bükkalján használatos motívumok felhasználásával olyan kandelábereket készítettünk el, amelyek egyben tükrözik a hagyományt és a jelent, mivel tetején megújuló energiával működő lámpák világítanak. A díszítőelemeiben a Nap, a víz és az életfa jelenik meg.
Millenniumi emlékfa
Református templomkapu
A református templom kötött, fedeles kapujának oszlopfőjére nem a szokványos életfa motívumok kerültek, hanem Mária Terézia idejében, a templom belsejében készült festett életfa motívumokat használtuk fel.
Elődeink Kisgyőrben is készítettek kötött fedeles kapukat, természetesen csak a jómódú gazdának volt ilyen kapuja. Egy közép földműves hagyományos kisgyőri kalapos kaput készített magának, a zsellérek pedig sima paticskerítést fontak. A ’70-es ’80-as években még találtam a településen kalapos kapukat, amelyeket lerajzolgattam, lefotózgattam, viszont a kötött fedeles kapuk megismeréséhez már csak Győri István helyi lakos rajzai szolgáltak segítségül, illetve Szabó Ida 1930-as gyűjtései és Győrffy István néprajzkutató tanulmányai.
Aradi 13
Az aradi vértanúk helyszínét Kossuth szavai alapján választottam ki. „Arad pedig a magyar Golgota.” Ebből a sziklás, gazos domboldalból tényleg egy méltó kegyeleti helyet varázsoltunk. Nem egyszerűen csak kifaragtunk 13 db fejfát, hanem a 13 fejfa, sírkereszt, emlékoszlop utal a mártírok születési helyére és vallásukra is. Még elhelyezésében is olyan, mint egy hatalmas térkép. Érdekességként kiragadnék egy- két alkotást, amelyek mára már eltűntek. Pl.: lutheránus sírkereszt vagy a gömöri fejfa és a szerb fejfa.
Délvidéki fejfa
Lutheránus sírkereszt
Délvidéki fejfa
Csűr, nyitott műhely
A csűr alkotótáborunk központi helyszíne, amely egyben kiállítóterem is Kisgyőr népművészeti örökségéből és Kisgyőr élő népművészetéből. A homlokzat díszítéséhez több motívumot használtunk fel. Természetesen a Nap a legfontosabb jelkép, amely élteti ezt a műhelyt. A másik motívum a szuszék ládákról ismeretes összekapcsolódó alakok ábrázolása, amelyek, az összekapaszkodást, az összetartozást fejezik ki. Ez nem csak egy úgynevezett műhely, hanem annál sokkal több. Lehetőséget ad gyermekeink szépérzékének és lelki világának fejlesztésére, és az oktatás meghatározó színterévé is válhat. A csűr elé hagyományosan, szárazon rakott kőkerítést raktunk azzal a céllal, hogy ezt a hagyományt újra felélesszük.
Utcajelző
Nagyon sok köztéri bútort készítettünk, többek között padokat, amelyek olyan helyekre kerültek, ahol még ma is kiülnek az asszonyok a pletyka padra egy-egy rövid eszmecserére. Utcajelzőink nemcsak az utat mutatják, hanem településünk díszei is.
1956-os emlékmű
Az 1956-os emlékművünk. Nem szeretem az olyan emlékműveket, amelyeknek nincs üzenete, csak ráírják a történelmi esemény dátumát. Azt a drámát, ami 1956-ban történt népünkkel, országunkkal, szimbolikus jelekkel igyekeztem mindenki számára egyértelművé tenni. És most arról beszélek, hogy miért is lett ilyen ez az alkotás.
Az emlékoszlop alján tulipán látható, amely egyértelműen az életet jelenti. Magasan az ég felé szárnyal utalva ezzel a szabadságra. Majd fönn a magasban az emlékoszlopot kettétörtük, és leláncoltuk egy kőhöz. Ez történt ’56-ban is. De a törésből mégis van egy sarjadás, egy új ág, egy új rügy, amely továbbra is az ég felé tör. Tetejében bimbó van, amelyből, reméljük, egyszer kinyíló tulipán lesz. Az alkotás mellé került Mónus Béla szobrász barátom alkotása egy angyal lyukas zászlóval. Az emlékmű készítése során ugyanis Márai Sándor szavai adták az ihletet. „Angyal vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet születik a vérből.”
Egy történetet szeretnék még elmesélni, amelyet Irlanda Sándor tiszteletes úr osztott meg velünk az átadó ünnepségen. Egy svájci kiskatona mihelyt megtudta, hogy Magyarországon kitört a forradalom, elindult, hogy segítse harcunkat. Az osztrák határnál visszatoloncolták Svájcba, majd hadbíróság elé állították. Elítélték, de a büntetése kihirdetése előtt a bíróság meghajolt előtte.
"Ökumenikus Betlehem"
Közép- Európa legnagyobb Betlehemét szeretném bemutatni, amely 17 szoborból, 4 templomtoronyból áll. Ökumenikus Betlehemnek hívom, mert a 4 történelmi magyar egyházat szimbolizálja oly módon, hogy a négy torony egységet alkot. Egy völgykatlanban helyeztük el ezeket az alkotásokat. Azért erre a helyszínre esett a választásom, mert úgy érzem, lehetőség van a legnagyobb mélységek és magasságok érzékeltetésére. A szikla tetején az angyalok állnak, és harsonaszóval hirdetik az örömhírt. A pásztorok és a napkeleti bölcsek a szikláról indulnak el. És a legmélyebb ponton, a völgyben a Kisjézus, József, Mária illetve az istálló az állatokkal. Természetesen a szobrok a magyar népviselet motívumait hordozzák magukon. A királyok cifra szűrt, a pásztorok subát, bő gatyát viselnek. Én úgy gondolom, hogy ebben az alkotásban mindennek üzenet értéke van.
Boldogságfa
A tölgyfa belsejébe kerültek a Bükkalján használatos tulipános minták. Az egyik oldalán, mint egy életfa, bimbóban végződik, a másik oldalát pedig lehajló tulipánok díszítik, tetején fejfamotívummal. Miért is lett ilyen ez az alkotás? Dr. Gyökössy Endre boldog mondásai hívták rá fel a figyelmemet, hogy ezt üzenetként el kell készítenem a jövő nemzedék számára. „Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nem csak néznek, hanem látnak is.”
A településen elkészült alkotások töredékével próbáltam illusztrálni, érzékeltetni, hogy milyen jelentősége van a kézművességnek, népművészetnek településünk életében, hogy mennyire tudja gyarapítani nemzeti és kulturális értékeinket akár hétköznapjainkon, akár ünnepnapjainkon! Befejezésül szeretném megosztani Önökkel Koós Károly gondolatait, amely híven tükrözi ténykedésemet és táborunk gondolkodását.
„ Amit mi csinálunk, itt és ma, az nem felekezet és nem egyház, de vallás maga; amit mi építünk, az nem világnézet, nem pártpolitika, nem üzlet, de hit és kétségbeesett reménység; amit mi élünk az nem mulatság, nem sport, nem mártírium, amiben mi hiszünk az nem a rombolás, nem tagadás, nem halál, de a feltámadás
”
Kékedi László
polgármester
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja