Középkori Múlt
Kisgyőr helyén már a bronzkorban is település volt. A Miskolci Herman Ottó Múzeum sok itt talált agyagedény leletet őriz.
Határában őskori földvárak nyomai láthatók. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár.
Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik. A honfoglalás korában ehhez hasonló földvár volt Diósgyőrben is. Így vele kapcsolatban, de megkülönböztetésül kapta a nevét
A honfoglaláskor Diósgyőr várát a környékbeli földekkel együtt az Árpád nemzetségéhez tartozó Bors vezér apja Bunger kapta. Leszármazottai azonban Bors ispán és Iván hűtlensége miatt elvesztették.
A tatárjárás után a szintén Árpád rokonságához tartozó Akcs nemzetségbeli Ernye bán kapta, aki Diósgyőrt uradalmának központjává tette.
A régi földvár helyére kővárat épített IV. Béla kívánsága szerint.
Az Árpád ház kihalása utáni pártharcokban Ernye unokái csatlakoztak Kopasz nádorhoz és Károly Róbert ellen lázadást szítottak. Károly Róbert legyőzte az egyesült Bors- Aba- és Ákos nemzetségek seregét.
Ernye unokái vérpadra kerültek és birtokuk visszaszállt a király tulajdonába.
A XV.-XVI. században a mindenkori magyar király jegyajándékképpen adta a királynénak. Kedvenc tartózkodási helye volt a felújított és királyi pompával berendezett vár és vadászaktra alkalmas környéke I. Lajos királynak és utódainak, köztük Hunyadi Mátyásnak is.
Az ország három részre szakadása idején a királyi kincstár vette kezelésbe. A Habsburg királyok már nem törődtek vele, a várat nem gondozták, a birtokot bérbe adták, elzálogosították Eger ostromakor a török kirabolta és felgyújtotta. A protestáns zálogbirtokosok Enyingi Török-, Bedegi Nyári-, Hallerkői Haller- és a Homonnai családok idején a Diósgyőri uradalom falvai protestánsokká lettek.
Az ország három részre szakadása után az Erdélyből kiindult függetlenségi harcok idején rohamosan terjedt a reformáció. Érvényesült az elv, hogy akié a föld azé a vallás. Kisgyőr református egyháza 1576-ban alakult.
"A majorsági telkesek, akik magukat nemeseknek nevezik," kitétel szerepel az l848. utáni birtokperek aktáiban is. Az 1735. óta vezetett, illetve meglévő egyházi anyakönyvben is nemes előnévvel vannak bejelölve egyes családok, mint Ns Bihari, Ns Horváth, Ns Csenge, Ns Kun, Ns Lengyel, és Ns Fegyverneki családok. Valószinű, hogy valamikor fegyveres szolgálataikért kaphatták meg a majorsági földekből kihasított telket és jogot a megkülönböztető előnévre.
Az l848. áprilisi törvények értelmében Magyarországon megszűnt a jobbágyrendszer. Kisgyőr lakossága azonban ezután még évtizedekig pereskedett a földesúri jogokat gyakorló korona uradalommal, a volt jobbágyi és zsellérföldek, főleg pedig a közös legelők és erdők elkülönítése miatt.
Ha részletesebben érdekel múltunk akkor elolvashatod Juhász Barnáné Kisgyőr története című szakdolgozatát.